Világpolitika és Közgazdaságtan

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Balázs Péter magyar közgazdász, diplomata, a Közép-európai Egyetem (CEU) emeritus professzora, az MTA doktora, 2004-ben az első Magyarország által delegált biztos volt az Európai Bizottságban, 2009. április 16-ától 2010. május 29-éig a Bajnai-kormány külügyminisztere.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A végéhez közeledik a hidegháború lezárása után kialakult mintegy 35-40 éves átmeneti korszak, és kirajzolódik a globalizáció, a jogállam és a világpolitikai demokrácia második kiteljesedett, hosszú távú korszakának formáció elméleti szerkezete. A globalizáció első korszakának a második világháború vége után létrejött nyugati és részben a hidegháborús rendszert nevezzük, nulladik szakaszának a 19. század légvégétől, a 20. század legelejétől számítható amerikai felemelkedés történetét nevezzük.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Ukrajna újjáépítése a hidegháború óta Európa legnagyobb politikai-társadalmi-gazdasági kihívása, ezt járta körül a Köz-gazdaság 2025 szeptemberében megjelent különszáma. A következőkben a különszámban megjelent tanulmányok magyar nyelvű összefoglalóját adjuk közre.

Find the abstract in English here.

Ritter Tibor megőrzött anyagai között található Ronald Reagan stratégiai fegyverzetkorlátozásról tartott beszéde (https://millercenter.org/the-presidency/presidential-speeches/november-18-1981-speech-strategic-arms-reduction-talks), amiből Tibor kiemelt bizonyos részeket. Ezeket közöljük az érthetőség érdekében egy kicsit tágabb kontextusban.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A Köz-gazdaság interjút készített Szalavetz Andreával, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos tanácsadójával. Kutatásai a globális értékláncok fejlődésére, a digitális átalakulásra, valamint a technológiai fejlődés és az innovációs képességek regionális különbségeire összpontosítanak. Az interjúban arról beszélgetünk, miként tudna Közép- és Kelet-Európa (KKE) áttérni a külföldi közvetlen befektetésektől (FDI) függő fejlesztési modellről egy innováció-orientáltabb és rugalmasabb növekedési pályára. Szó lesz a régió technológiai és vállalkozói ökoszisztémájáról, valamint arról is, hogyan befolyásolhatja a védelmi ipar és az iparpolitika fejlődése a jövőbeli gazdasági növekedést. Az interjú eredetileg angol nyelven készült, a következőkben ennek fordítása olvasható. 

Find the abstract in English here.

A 2025-ös Alfred Nobel emlékére alapított közgazdasági díjat „az innováció által vezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért” ítélték oda, amelynek egyik felét Joel Mokyr kapta „a technológiai fejlődésen keresztül megvalósuló fenntartható növekedés előfeltételeinek azonosításáért”, másik felét pedig Philippe Aghion és Peter Howitt közösen „a kreatív romboláson keresztül megvalósuló fenntartható növekedés elméletéért”. A díjazottak körül azóta élénk vita alakult ki, vannak olyan hangok is, ami szerint az általuk elért közgazdasági teljesítmény nem segít a gazdasági problémák megoldásában. Az alábbiakban néhány, Aghion és szerzőtársai által írt könyvből, A teremtő rombolás ereje, MCC Press, 2025 címűből, vett idézettel szeretnénk alátámasztani, hogy ez nincs így, eredményük, nevezetesen, hogy az innováció a gazdasági fejlődés feltétele és eredménye segít a jelenlegi gazdasági problémák megoldásában.

Find the abstract in English here.

Amennyiben makrogazdasági szinten szemléljük a hatékonyságot, tulajdonképpen a nemzetgazdasági termelékenység témakörét szükséges tárgyalnunk. A hatékonyságot definiálhatjuk úgy, hogy a lehető legkevesebb inputtal – munkával, valamint tőkével – szeretnénk a lehető legtöbb outputot – lehető legkívánatosabb termék- és szolgáltatástömeget – előállítani. A teljes tényezőtermelékenység mutató teszi lehetővé, hogy a makroszintű elemzésekben a gazdasági növekedést és a technológia haladását szemléltessük. Az alábbiakban Nobel-díjas közgazdászok munkássága nyomán foglalom össze, hogyan alakult a termelékenység felfogás a közgazdasági diskurzusban a XX. század közepétől napjainkig. Továbbá azt szeretném bemutatni, hogy miként formálták ezek az elméletek a makrogazdasági gondolkodást a hatékonyságról.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Az Európai Bizottság publikálta az Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard, EIS) 2025-ös kiadását. Az EIS már egy negyed évtizede szolgálja azt a célt, hogy az EU-s tagállamok (valamint szomszéd államok és globális versenytársak) innovációs teljesítményének összehasonlítására alkalmas alapot nyújtson egy kompozit indikátor formájában. Ennek a kompozit indikátornak a kiszámolása 32 mutatón alapul, amit a Bizottság 12 dimenzióba, illetve 4 fő kategóriába rendez (1. ábra). Az innovációról való rendszerszemléletű gondolkodásnak megfelelően ebben a mérési keretrendszerben nem egyszerűen az innovációs outputokat mérik [1], hanem az alapvető keretfeltételeket és befektetéseket is bevonják mint input-mutatókat, valamint a szigorúan vett innovációs teljesítményen túl olyan output-mutatókat is, melyek az innovációs tevékenység szélesebb körű eredményeit hivatottak megragadni, mint például egyes foglalkoztatási és export-mutatók.  

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Napjainkban az iparpolitika egyre gyakrabban emlegetett gazdaságpolitikai fogalom, a gazdasági fejlődésben betöltött kiemelt szerepének hangsúlyozása már-már közhellyé válik. Ezzel párhuzamosan az a fel- vagy éppen beismerés is konszenzussá válik, miszerint az iparpolitika a neoliberális paradigma korszakában is betöltött egy sajátos szerepet. A régiónk számára ebben a korszakban a világgazdasági vérkeringésbe való integrációt a külföldi működőtőke és ezzel együtt a nemzetközi vállalatok leányvállalatainak helyi működése biztosította, és ezt a folyamatot támogatta maga az iparpolitika is. Bár a külföldi tőkére épülő „függő piacgazdasági” modellben rejlő potenciál kifulladása legalább a pénzügyi világválság óta sokszor hangoztatott vélemény, a világgazdasági és geopolitikai folyamatok napjainkra értek el egy olyan inflexiós pontot, amely megköveteli a régiós országoktól a gazdaság- és ezzel együtt iparpolitikai megújulást.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a ritkaföldfémek iránt, miután nyilvánvaló lett azok stratégiai jelentősége néhány meghatározó, jellemzően csúcstechnológiát képező ágazatban, s a környezetkímélő, tiszta energiatermelés területén. A geopolitikai szempontok felértékelődése fokozta ezt az érdeklődést, miután a világgazdaság ritkaföldfém-ellátásában Kína abszolút domináns szerepet tölt be. A Kínától – ezen a téren is – fennálló függés arra ösztönzi a legfejlettebb országokat, hogy alternatívákat keressenek – ami különösen nehéz, mivel a ritkaföldfém-lelőhelyek földrajzilag erősen koncentráltan fordulnak elő. Fokozta a a ritkaföldfémek világgazdasági szerepére irányuló érdeklődést a Trump elnök által kirobbantott kereskedelmi háború, s azon belül az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus – ami élesen ráirányította a világ figyelmét a ritkaföldfémek stratégiai jelentőségére, s a kínai dominanciából származó globális sebezhetőségre.

Az alábbiakban áttekintjük a ritkaföldfémek jellemzőit, fő felhasználási területeit, gazdasági fontosságát, majd bemutatjuk a ritkaföldfémek globális kereskedelmének fő mennyiségi jellemzőit. Ezek alapján elemezzük a ritkaföldfémek geopolitikai és geoökonómiai fontosságát és ismertetjük a globális ritkaföldfém-piac főszereplőinek magatartását, valamint a világgazdaság főbb szereplőinek törekvéseit az új helyzethez, kockázatokhoz és veszélyekhez való alkalmazkodásra.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

„A pogányok, akik nem törekedtek a megigazulásra, megigazultak, mégpedig a hitből igazultak meg. A zsidó nép viszont, amely törekedett a törvényből eredő megigazulásra, nem jutott el a törvény teljesítésére. Vajon miért? Mert nem hittel, hanem tettekkel igyekezett teljesíteni.” (Róm 9,30-32. ford. SZIT)

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A Budapesti Corvinus Egyetem E-épületét bizonyára a legtöbb olvasó jól ismeri. Egy letisztult neoklasszicista vámpalota, mely az öreg Duna partján áll, és hosszú évtizedek óta néz farkasszemet a szecessziós díszekben pompázó Műegyetemmel. Ez a mitikus kép egy szép metaforája a különböző, ám egyaránt fontos tudományterületek vitáinak és együttműködéseinek, melyben a két egyetem, mint a bölcsesség két fundamentuma jelenik meg.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A latin-amerikai régió nagy kihívásokkal szembesül a társadalmi, politikai és oktatási területeken, ahol a fiatalok egyre inkább aktív részvételt követelnek, hangot adva véleményüknek, ötleteiknek és aggodalmaiknak.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Ez a cikk elemzi a 2025 szeptemberében Ecuadorban kezdődött országos sztrájk strukturális okait és a kormány reakcióját. Arra a következtetésre jut, hogy bár a hosszú sztrájk kiváltó oka Ecuadorban a dízel-támogatás megszüntetése volt, a konfliktus gyökere az Ecuador Indián Nemzetiségek Szövetség (CONAIE) által vezetett társadalmi ellenzéki mozgalom és a neoliberális gazdaságpolitika, kitermelőipari programjainak megszilárdításában gyökerezett. Továbbá a cikk bemutatja az állami autoritarianizmus ecuadori jellemzőit, a társadalmi szociális és a környezetvédelmi intézmények leépítését, valamint az emberi jogok megsértését a sztrájkhoz vezető konfliktus során, a Daniel Noboa [1] elnök kormánya problémakezelése során.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Németország döntő fontosságúnak tartja Latin-Amerikával való együttműködését.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Az AECM (European Association of Guarantee Institution) éves rendezvénye május 15-17. között került megrendezésre a történelmi Staatsratsgebäude épületében, amely jelenleg az European School of Management and Technology Berlin székhelye.