VILÁGPOLITIKA
és
KÖZGAZDASÁGTAN

Új folyóiratot indítunk útjára, aminek bázisát a Köz-gazdaság és a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya köré szerveződött szakmai műhely adja. A folyóirat célja, hogy az aktuális világpolitikai és gazdaságpolitikai folyamatokról mélyebb áttekintést adjon. Álláspontunk az, hogy a gazdaság és a politika nem különíthető el. A jelenlegi világpolitikai és világgazdasági folyamatok azt igazolják, hogy a világpolitikai döntések és a világpolitikai intézményrendszer határozza meg a gazdasági folyamatokat, a gazdálkodók viselkedését. Elkerülhetetlen, hogy a hazai közgazdászok nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a világpolitikai folyamatok közgazdasági elemzésébe, és ennek érdekében indítjuk útjára a folyóiratot.

Két példát is lehet említeni a világpolitika és a közgazdaságtan közötti kölcsönhatás alátámasztására: a 20. kínai pártkongresszus gazdaságpolitikai tartalmát és a magyar gazdaságpolitika alkalmazkodását a megújuló Európai Unióhoz.

A ’78-ban induló kínai reform lényegét a híres kissingeri fordulat jellemezte a legjobban: a gazdaság az első. Félre kell tenni az ideológiai vitákat szocializmus és kapitalizmus között a gazdasági növekedés érdekében. A 2022. októberi kínai pártkongresszus tétje a gazdaságpolitikai irányváltás a tudásalapú gazdaság irányába, aminek eredményeként az új műszaki megoldások, a felgyorsuló innovációs folyamat egyre szélesebb társadalmi csoportok számára is elérhetővé válik, és megszűnik a hidegháború ideológiai csapdája, az ideológia és a geopolitika közötti összefüggés láthatóbbá válik. Ebben már nem elég a piacra támaszkodni, elengedhetetlen az az infrastruktúra politika, amelyik mindenki számára közvetíti a részvétel feltételeihez szükséges technológiát.

Hasonló üzenet, bár más politikai szóhasználattal megy végbe az Európai Unióban is. Az energiaválságra vagy az inflációra adott közös válasz azt mutatja, hogy egy új európai politikai közösség megteremtése van napirenden, aminek az alapja a jogállam és az egyetemes értékek elfogadása és alkalmazása. Lezárult a Delors-terv, ami meghatározta a nagy bővítési folyamatot, és aminek lényege az volt, hogy a jóléttel kell vonzerőt gyakorolni, és majd ezt követően kell az értékekről beszélni, hogy a jólét automatikusan elvezet az értékrend egészéhez, a biztonsághoz, szabadsághoz, demokráciához és jóléthez. Ez a történelmi korszak véget ért, és ennek helyét az értékrend egészéből fakadó, ehhez igazodó, ezt követő gazdasági magatartás határozza meg.

Mind a két politikai esemény fordulatra utal a közgazdász szakmában is. A társadalmat irányító értékrendekről és annak gazdaságpolitikai következményeiről újra vitát kell folytatni, értelemszerűen más, megújított elméleti keretek között. Ez érvényes a mi térségünk közgazdasági modellalkotására is. Már nem elég mechanikusan átvenni a nyugati közgazdaságtan eredményeit, hanem azok – esetenként ki nem mondott – értékrendi alapjára is figyelmet kell fordítani. Csak ez alapján lehet részt venni a szakmai vitákban. Ezt a folyamatot szeretnénk segíteni induló folyóiratunkkal.