Világpolitika és Közgazdaságtan

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Az interjú Pogátsa Zoltán értelmezésén keresztül vizsgálja a görög gazdaság jelenlegi növekedésének okait és korlátait, valamint a válságkezelés európai tanulságait. A beszélgetés központi állítása szerint Görögország „felzárkózásának” megértéséhez először az eurózóna első évtizedében kialakult, negatív reálkamatokra épülő hitel- és tőkebeáramlási buborékot kell értelmezni, amely önálló monetáris politika híján nem volt kezelhető nemzeti szinten. A buborék kipukkanása után a túlzott fiskális megszorítások – különösen az oktatás, egészségügy és infrastruktúra forrásainak visszavágása – egy évtizedre mesterségesen fékezték a növekedést. Fordulatot jelentett a 2012-es EKB-stratégia („Whatever it takes!”) és a mennyiségi könnyítés, majd a COVID-időszakban konszenzussá váló anti-megszorítási szemlélet. A mai görög növekedést Pogátsa részben a külső nyomás enyhülésével, részben a belső leértékelődéssel magyarázza, amely azonban mély társadalmi költségekkel járt: rezignációval, elvándorlással és a városi környezet leépülésével. A termelékenységi felzárkózás korlátjaként a humán tőkébe és K+F-be irányuló alacsony beruházás, illetve a földrajzi adottságokból fakadó iparosítási nehézségek jelennek meg; ugyanakkor a zöldenergia-lehetőségek kiaknázatlansága potenciális kitörési pontként kerül elő. Az interjú kitér a demokrácia stabilitására (a katonai beavatkozás elmaradásának történeti okai), valamint a Nyugat-Balkán eltérő felzárkózási pályáira, ahol a tőkehiány, az infrastruktúra-elszigeteltség és a populista politikai ciklusok mellett az EU aktívabb, „Marshall-terv-szerű” fejlesztéspolitikája jelenhetne meg kulcsfeltételként.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Az interjú a magyar–amerikai megállapodás atomenergetikai elemeit két tengelyen értelmezi: a Paksi Atomerőmű üzemanyag-ellátásának diverzifikációját és a kis moduláris reaktorok (SMR) lehetséges szerepét. Conka Zsolt hangsúlyozza, hogy a nukleáris fűtőelem nem „szabványos benzin”: a VVER-440 reaktorokhoz illeszkedő kazetták geometriája, hőterhelés alatti viselkedése és a hűtővíz-áramlás miatt a beszállítóváltás hosszú, biztonságkritikus engedélyezési folyamat. Geopolitikailag a Westinghouse belépése az energiafüggetlenséget erősíti: a kockázat nem azonnali leállás, hanem a stratégiai készletek későbbi kimerülése után válna végzetessé. A technológia érettségét a több mint egy évtizedes fejlesztés és a finn/ukrán referenciák támasztják alá. Az SMR-ek kapcsán óvatosság indokolt: a versenyképesség feltétele a sorozatgyártás, ezért Magyarországon inkább 2030–2040 után képzelhetők el, főként ipari parkok közelében. Előnyük a rugalmasság és a decentralizáció, ugyanakkor a sok kis egység integrálása csak MI-alapú hálózatirányítással és prediktív biztonsági megoldásokkal tartható stabilan.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A nemzetek versenyképességének fő forrása az innováció, ami korunkban már nem „egycéges” feladat. Elsősorban azért, mert a költségigénye jelentősen megnőtt, másodsorban pedig azért, mert egyre bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb környezetben kell a cégeknek helytállniuk, amelyek közepette az együttműködés, még versenytársak esetén is, jelentős üzleti előnyöket kínál. Ezért előtérbe kerültek a különböző együttműködési formák, a klaszterek különböző változatai és az innovációs ökoszisztémák, amelyek pontos értelmezése körül még szakmai viták vannak.

Find the abstract in English here.

A Global Enterpreneurship Monitor (továbbiakban: GEM) a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, amely 1999 óta gyűjt adatokat a világ országainak vállalkozási ökoszisztémáiról, az általános vállalkozói atmoszféráról, a lakosság vállalkozási hajlandóságáról, a születő, működő és megszűnő vállalkozások arányáról. A kutatás fontos érdeme, hogy évenként ismétlődő longitudinális jellege és nemzetközi volta miatt lehetővé teszi az időbeli és az országok közötti összehasonlítást. A tanulmány elemzi a hazai kkv szektort a GEM adataira támaszkodva, és javaslatokat fogalmaz meg a hazai kkv-stratégiára vonatkozóan.

Find the abstract in English here.

Az interjú Peter Bamberger értelmezésében bemutatja, hogy a menedzsment munkavállaló-központúságát nem önmagában a technológia, hanem a gazdasági és munkaerőpiaci ciklusok is alakítják: a gyakorlatok a normatív és racionális logikák között ingáznak. A következő korszak kettős lehet: a szűkös, magas képzettségű munkaerőért a cégek munkavállaló-barátabbak, az MI pedig leveszi róluk a rutinterheket; ezzel szemben sok munka kommodifikálódik vagy eltűnik, ami költségkontrollt teljesítmény-monitorozást és bizonytalanságot hozhat. Az ellátási láncok AI- és robotikai átalakulása konvergenciát ösztönöz, de a teljes kulturális homogenizációt a „tárgyalt rend” az alapítói értékek és a helyi környezet miatt valószínűtlennek tartja. A tudásalapú gazdaságban az egyetemek üzletiesednek, a vállalatok pedig átvesznek tudástermelő normákat; az ipar–egyetem partnerségek bővülnek. A DEI a bértranszparencián és a vezetői értékek nyitottabbá tételén keresztül erősíti az innováció és az agilitás feltételeit.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Az interjú Cenk Sözen nézőpontjából mutatja be, miként alakítja át a mesterséges intelligencia a vezetést és a vállalati kultúrát. Az autonóm AI-eszközök és a digitális kommunikáció csökkenthetik az alsó- és középszintű menedzsment szerepét: az operatív egységek közvetlenebbül kapcsolódhatnak a stratégiai szinthez, miközben a rutinfeladatok aránya visszaesik. A „sötét gyárak” logikája és a közvetítő munkakörök automatizálása létszámcsökkenést, szorosabb költségkontrollt és bizonytalanabb munkafeltételeket hozhat. Európában egyszerre várható technikai konvergencia (standardizált protokollok, integrált ellátási láncok) és kontextusfüggő eltérés a biztonsági kockázatok kezelésében. Sözen szerint az MI-vezérelt, összekapcsolt ökoszisztémák új etikai és koordinációs kihívásai miatt felértékelődik a civil szervezetek és a kamarák közvetítő-szabályozó szerepe. A gazdaságpolitika feladata olyan kultúrák támogatása, amelyek a technológiai hatékonyságot az emberi jólléttel össze tudják hangolni.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A tanulmány a családi vállalkozások generációváltásának „vágy és valóság” közti eltérését méri fel: a tulajdonosok utódlási szándéka milyen arányban válik tényleges átadássá, és mi magyarázza a tervek feladását vagy elcsúszását. Kvantitatív, longitudinális elemzésben német panel- és adminisztratív adatokból a 2012-ben jelzett terveket hasonlítják össze a 2018-ig bekövetkező kimenetekkel. 2012-ben a cégek 6,3%-a tervezett átadást 5 éven belül. A tervezők körében mindössze 12% valósította meg a vezetésváltást, 58% változatlanul működött, 30,5% pedig megszűnt. A nem tervezett utódlások száma 5,5-szöröse a tervezetteknek. Az elégtelen nyereségesség és a gyenge versenyképesség együtt gyakran kényszerű megszűnéshez vagy nem szándékolt átadáshoz vezet, míg a nagyobb méret, a nemzetközi értékesítés és a képzési-fejlesztési aktivitás mérsékli e kockázatot. Következtetés: az utódlás ritkán alakul terv szerint, a transzgenerációs folytonosság nem magától értetődő.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A Deng–Ren (2025) tanulmány azt vizsgálja, hogy az intergenerációs utódlás miként hat a családi vállalatok fizetésképtelenségi (default) kockázatára a sanghaji és sencseni A részvénypiacokon. A szerzők 2011–2019 közötti, legalább 10%-os családi/egyéni kontrollal rendelkező cégek adatait elemzik; az utódlást az igazgatótanácsi elnöki pozíció első generációról a másodikra történő átadásával mérik. A csődkockázatot a Bharath–Shumway (2008) default-valószínűségi modell alapján becsülik, kontrollváltozók bevonásával. Elméletileg az utódlás a családi kontroll és értékek folytonosságán, a konzervatív pénzügyi politikán és a beruházások visszafogásán keresztül csökkentheti a kockázatot. Az eredmények szerint az utódlás szignifikánsan mérsékli a default valószínűségét; a hatást részben a beruházási aktivitás csökkenése közvetíti, és különösen erős a likviditási korlátokkal küzdő cégeknél. A tanulmány empirikus bizonyítékot ad a családi cégek kockázatkezeléséhez és az utódlási irodalomhoz.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Az esszé szerint az EU 2025-re útelágazáshoz érkezett: az USA-val és Kínával szembeni technológiai lemaradás és a stratégiai függőségek „külső periferizálódást”, míg az Észak–Dél és Nyugat–Kelet fejlettségi szakadék „belső periferizálódást” okoz. A szerzők a Draghi-jelentést kiegészítve amellett érvelnek, hogy e kettős válság hátterében a neoliberális örökség áll: aszimmetrikus integráció, költségalapú versenystratégia, iparpolitikai visszavonulás és a technológiai fejlődés piacra bízása. Friedrich List „fejlődésgazdaságtani” nézőpontjára támaszkodva öt tanulságot adnak: (1) szimmetrikus integráció és felzárkóztatás; (2) a termelőerők – intézmények, tudás, infrastruktúra – építése a rövid távú piaci érték helyett; (3) iparpolitika mint kulturális-társadalmi küldetés; (4) innováció és technológia aktív irányítása; (5) a közérdek elsődlegessége a magánérdekkel szemben. Céljuk egy ellenállóbb, egységesebb Európa, amely képes megállítani a belső és külső pozícióvesztést és új pályát nyit.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

November 21-én, pénteken a Budapesti Corvinus Egyetem G-épületében rendezett konferencián az agrár-fenntarthatóság és az ESG szerepéről kezdeményeztek intenzív szakmai párbeszédet. A nap fő üzenete az volt, hogy az agrárium nemcsak érintettje, hanem kulcsterülete is a jelen gazdaságpolitikai átalakulásnak: az új iparpolitikai megközelítésekben a fenntarthatóság és a tudásalapú fejlesztés azonnali gyakorlati jelentőséggel bírnak.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Új gazdasági reflexek kialakítása: hálózatosodás mint stratégiai fordulópont

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetében 2025. december 8-án megrendezett kutatási konferencia a „Kutatási háló” projekt záró fejezeteként a hazai kkv-hálózatosodás, az innováció és a kamarák szerepének kérdéskörét járta körül. Az eseményt Trautmann László köszöntője és Balogh Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnökének nyitó előadása vezette fel. Balogh rámutatott, hogy a magyar gazdaságban új „reflexekre” van szükség: a forint árfolyama az elmúlt évtizedekben jórészt spekulatív mozgások mentén alakult, a hazai „másoló” vállalkozási stratégia pedig a jelek szerint elérte növekedési plafonját. A változás – különösen az együttműködés, a hálózatosodás erősítése – nem pusztán retorikai elemként, hanem a gazdasági előrelépés elengedhetetlen feltételeként került értelmezésre, amelyben a kamarák támogató, koordináló szerepe kulcsfontosságú.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A következőkben a Köz-gazdaság idegen és magyar nyelvű cikkeinek egy-egy rövid összefoglalóját adjuk közre. Az eredeti lapszám a következő linken érhető el: https://retp.eu/index.php/retp

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című, rendkívül izgalmas témájú könyv szerzője Pogátsa Zoltán, aki jelenleg a Soproni Egyetem docense. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia kutatója is volt, 2005 és 2015 között a Regionális Versenyképességi Kutatócsoport csapatát erősítette. A Corvinus Egyetemhez is köthető a munkássága, hiszen a Fővám téri Egyetem fogadta be a Sussexi Egyetemen szerzett PhD fokozatát.

Személye alapvetően ismertnek mondható, és nem csak akadémiai közegben. Köszönhető ez nagyrészt médiaszerepléseinek, hiszen gyakran szerepel meghívott elemzőként neves televíziós, illetve YouTube-on elérhető műsorokban is. Gyakori vendége például az ATV műsorainak, de a Partizán YouTube csatornáján is többször szerepelt már. Ezenkívül saját podcastje is elérhető több népszerű internetes platformon, amelyben aktív szerepet kapnak különböző politikai gazdaságtani témák.

Pogátsa Zoltán csak részben végezte tanulmányait a közgazdaságtan területén, először szociológia szakon szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ebből előzetesen következtethetünk arra, hogy könyve sem csak gazdasági, hanem társadalmi oldalról is vizsgálni fogja a fenntartható gazdaság kérdéskörét.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

,,A gazdaság rejtett logikája” című könnyed hangvételű ismeretterjesztő könyv 51 találmányon keresztül mutatja be az olvasónak, hogy azok a tárgyak, amelyeket minden nap használunk, hogyan születtek, és mik tették lehetővé, hogy elterjedjenek. Fontos, hogy ezek nem a leghíresebb, legösszetettebb, legjelentősebb találmányok, mint a gőzgép, a repülő, vagy a villamosenergia, hanem ezeknél sokkal egyértelműbbek, hétköznapibbak, de talán pont emiatt ilyen izgalmas róluk olvasni. A szerző és a könyv bemutatása után röviden összefoglalom a könyv struktúráját és tartalmát, majd kifejtem a személyes véleményemet, illetve azt, hogy kinek ajánlanám a könyvet.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Aramendia és szerzőtársai (Nature Energy, 2024) azt vizsgálják, mennyi „hasznos energia” nyerhető a fosszilis energiahordozókból egy egységnyi befektetett energiával (EROI), szemben a korábbi, jellemzően „végső energia” alapú becslésekkel. IEA-adatokra és az Exiobase multi-regionális fizikai input–output modelljére (MR-PSUT) támaszkodva 153 ország 1971–2020 közötti energiaáramlásait elemzik, a közvetlen és ellátási láncban felmerülő energiaigényekkel együtt. A fosszilis EROI a végső energia szintjén átlagosan 8,5:1, míg a hasznos energia szintjén 3,5:1, ami a konverziós veszteségek jelentőségét mutatja. „Egyensúlyi EROI”-t is számolnak (4,6:1), amely jelzi, mekkora megtérülés kell a megújulóknál azonos hasznos energia biztosításához. A nap- és szélenergia többnyire meghaladja ezt a küszöböt, és a tárolás/ingadozás hatása mérsékelt. Következtetésük: az energiaátmenet hosszú távon nem feltétlenül csökkenti a nettó hasznos energiát, de az EROI-t érdemes hasznos energia szinten mérni.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A tanulmány az Elcano Royal Institute „A latin-amerikai egészségügyi rendszerek újragondolása a digitális korban” című jelentésére építve Argentína, Uruguay, Chile és Mexikó példáján vizsgálja, milyen akadályok és támogató tényezők befolyásolják az egészségügy digitális átalakulását elősegítő közpolitikák végrehajtását. A Covid–19 járvány három fő tanulságot emelt ki: az egészségügy stratégiai jelentőségét az országok stabilitása szempontjából; a technológia, menedzsment, közpolitika és állampolgári dimenziók integrált megközelítésének szükségességét; valamint az időszerű, hiteles tájékoztatás szerepét a dezinformáció megelőzésében. A digitalizáció robusztus infrastruktúrát és interoperábilis platformokat (EESZT-szerű nyilvántartások, beteg- és műszakkezelés), egységes adatcsere-protokollokat, valamint biztonságos, többformátumú információkezelést igényel. Ugyanakkor szervezeti-kulturális változás is kell: képzések, multidiszciplináris teamek, új szerepkörök (klinikai adatszakértő, digitális rendszermenedzser). A legfőbb kihívás a rendszerek széttagoltsága; a továbblépés kulcsa a szereplők koordinációja, közös stratégiák és folyamatos, biztonságos adatáramlás kialakítása.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Az összefoglaló a Venezuela és az Egyesült Államok közötti feszültségek eszkalációját írja le. Az USA egy új intézkedéssel Venezuelát a terrorista csoportok jelenlétével összefüggésben kezeli hivatalos listáján, és nyomást gyakorol Nicolás Maduro kormányára. November végén repülési tilalmat rendeltek el a venezuelai légtér felett, ami több légitársaság járattörléseihez vezetett; a légi forgalom látványosan visszaesik. A szerző szerint a légtérzár tartós veszélyhelyzetet jelez és erős politikai üzenet. A szöveg a Karib-térségben megnövelt amerikai katonai jelenlétről és – az 1962-es rakétaválság óta nem látott – haditengerészeti koncentrációról beszél; inváziót nem valószínűsít, de az eszkalációt igen. Forgatókönyvként felmerül a „terrorista” minősítés formalizálása (szankciókon túli lépések, akár célzott műveletek jogalapja) és pszichológiai nyomásgyakorlás (röpcédulák, jutalom) a vezetés demoralizálására. A nemzetközi reakciók közül Lula da Silva a venezuelai integritás megóvását hangsúlyozza.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

„Jákob fogadalmat tett: »Ha Isten velem lesz és védelmez az úton, amelyen most járok, s ad kenyeret ennem, és ruhát, amit fölveszek magamra, és ha egészségben visszatérek atyám házába, akkor az Úr lesz az én Istenem. Ez a kő, amelyet emlékkőül felállítottam, az Isten háza lesz, és mindenből, amit adsz nekem, hűségesen tizedet adok neked.«” (Ter 28,20-22; SZIT ford.)

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Lewis Carroll, az Alice Csodaországban című könyv szerzője matematikus is volt, aki 1895-ben írt egy rövid szöveget Akhilleusz és a teknősbéka versenyéről a Mind című folyóiratban. A rövid szöveg teljes terjedelmében itt érhető el: https://web.mat.upc.edu/rafael.cubarsi/intro/What%20the%20Tortoise%20Said%20to%20Achilles.pdf. A szöveg jól bemutatja, hogyan következnek egymásból a logikai állítások, és vajon létezik-e olyan végső pont, ahol a bizonyítás már kétségkívül sikeres és nincs további teendő. A történet arra ösztönöz, hogy átgondoljuk: mit is jelent tulajdonképpen az, hogy valami „logikusan következik” valamiből.