CIKKEK
A vihar
Lits Levente
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Lits Benedek
közgazdász
Absztrakt
A német-francia kapcsolat változásai meghatározzák és jelölik a gazdasági gondolkodás újabb útjait, lehetőségeit középpontban az Európai Unió létével és sajátosságával. Vizsgálódásunk tárgyát ezért az a központi probléma szervezi meg, hogy miként küzdi ki a globális intézményrendszer válságaiban “az értékek párbeszédének termelését” mintegy a politikai gazdaságtanban – a politikai tudás szerepe az elidegenedéssel szemben – és hogy kik és hogyan vesznek részt a termelésben, és határozzák meg végsősoron, hogy mi az érték fogalma. Egy korábbi írásunkban a piac és a szakpolitika ellentéte mentén azon nyugvópontra jutottunk, hogy habár a piac nem képes az értékrendről folyó diskurzust artikulálni, mégis a kultúra szükségszerűsége mechanizmusként a törekvést önmagából fakadóan kifejezi. Úgy fogalmaztunk, hogy „a dekarbonizáció szakpolitikai tendenciái mintegy szükségszerűen artikulálják annak bekövetkeztét és mechanizmusát, hogy a világpiac helyén totálisan megszerveződik a következőkben bemutatkozó gazdaságpolitikai perspektíva, ami végső soron a termelés az értékek dialógusában.”
Végveszélyben
Szentes Tamás
akadémikus, Professor Emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
A tudomány területén mindinkább nyilvánvalóvá válik az, hogy az emberiség mai súlyos, globális és egymással összefüggő problémáinak a megfelelő elemzése és megoldásuk keresése az egymástól elkülönült diszciplínák keretei között eleve lehetetlen, és hogy általában egyetlen elmélet sem képes a nagyon is összetett, állandóan változó és ellentmondásos valóság teljes és pontos feltárására, leképzésére és magyarázatára, mivel minden elmélet végső soron absztrakció eredménye. Következésképpen, ha valamely elméletet örök érvényű és univerzálisan érvényes igazságnak tekintenek, az óhatatlanul ideológiává torzul, és ha egy elméleti irányzat kizárólagosságra tör, vagyis az igazság, a valóságra vonatkozó helyes ismeretek kizárólagos birtokosának minősíti magát, úgy az elkerülhetetlenül az ideológia csapdájába kerül.
Az igazságosság a termelékenység forrása? — A vállalatok foglalkoztatáspolitikai problémái
Absztrakt
A Corvinus Egyetem által szervezett “Foglalkoztatáspolitikai kihívások és vállalati innováció” konferencia kerekasztal beszélgetései az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület és az OFA Nonprofit Kft. közreműködésével került megrendezésre 2022. november 23-án.
A jövő vezetőinek példaképei
Nyisalovits Tamás Zsolt
egyetemi hallgató, intézetigazgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Petheő Attila
egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
A Budapesti Corvinus Egyetem idén indította el először vadonatúj önkéntes extra curriculum kurzusát, a Leaders of the future-t (A program kidolgozója és vezetője Vaszkun Balázs egyetemi docens), amelynek névválasztása valóban hű önmagához, hiszen a kurzusra a 2021-ben felvételt nyert évfolyam legjobb 15 hallgatója kerülhetett be. Egy többlépcsős kiválasztási rendszer keretében szűrték a hallgatókat, amely többek között IQ tesztet, angol nyelvű fogalmazási készséget és középiskolai teljesítményen túl az évfolyam hallgatóihoz mért teljesítményt is figyelembe vette. A szemeszter során a hallgatók és oktatóik hetente egyszer két idősávban dolgoznak fel különböző témákat, és az esetek többségében vendégelőadók is társulnak. A hallgatóknak minden héten el kell olvasniuk egy darab a témához előre kiadott angol nyelvű könyvet, így felkészülten érkeznek minden alkalomra. Az egyik óra témája a vezetői karrier és dilemmák voltak, amelyre előzetesen egy házi dolgozatot kellett elkészíteniük a diákoknak, majd a beérkezett munkákat közösen dolgoztuk fel egy beszélgetés keretein belül.
Foglalkoztatáspolitikai kihívások a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban
Jámbor Attila
egyetemi tanár, intézetigazgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Borda Áron József
PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Mamuzsics Dóra Edit
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Maró Zalán Márk
PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Mizik Tamás
egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Molnár Endre Mihály
egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Nagy Judit
egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Török Áron
egyetemi docens, tanszékvezető, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
A magyar mezőgazdaság mind területi termelékenység, mind munkatermelékenység tekintetében jelentősen elmarad a nyugat-európai országok többségétől. Egy átlagos magyar mezőgazdasági dolgozó nagyjából fele akkor értéket képes megtermelni, mint egy átlagos nyugat-európai. Ezen a tendencián sem az elmúlt évtizedek eseményei, sem az EU-csatlakozás nem segített igazán.
Napjaink nagy trilemmája
Nyolczas József Máté
egyetemi hallgató, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Absztrakt
A 60. közgazdász-vándorgyűlés agrárgazdasági szekciójának, „Az élelmiszerellátás biztonsága Magyarországon és Európában” című kerekasztal beszélgetés bevezető előadását Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára tartotta. Az agrárium (Agrárminisztérium) a 2022-es évvel kezdődően a kereskedelem és élelmiszeripar ágazatok irányítását kapta meg a mezőgazdaság mellett. Az új feladatokhoz új célok is kellenek. Farkas Sándor kiemelte, hogy az elsődleges céljuk: megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszer előállítása 20-25 millió embernek. A miniszterhelyettes úr kitért az évtizedek óta kimagasló mezőgazdasági exportbevételek drámai csökkenésére is az idei évben, amit az aszály hatásaival magyarázott.
Green Growth in Sub-Saharan Africa: Local Innovations Providing with Sustainable Solutions for Socio-Economic Development
Szilágyi Cseperke Anna
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Sustainable development is a widely used concept across all fields of sciences and is often referred to as the solution to many of our current problems, such as climate change and global social inequalities. Also, it might be the key to the economic and social development of the African continent, especially of the Sub-Saharan region. With the help of seven case studies, I attempt to prove that grassroot, community-led initiatives based on innovative approaches to sustainable development can foster the economy, fight poverty and help preserve the ecosystem across Sub-Saharan Africa.
Wellbeing Economy
Szabó Dorottya
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Napjainkban egyre világosabbá válik, hogy a neoliberális gazdaságfilozófia felülvizsgálatára van szükségünk ahhoz, hogy megbirkózzunk a 21. század kihívásaival. A 20. század második felét uraló elméleti keret mára nem képes megoldásokkal szolgálni egy olyan korszakban, amelyet a gazdaságok és a gazdasági szereplők olyan szoros összekapcsoltsága jellemez, ami elavulttá teszi az osztályharcok, illetve nemzetek közti gazdasági konfliktusok narratíváját. A neoliberalizmus elleni felszólalás, az alapvető gazdaságfilozófiánk újragondolására való igény egyre gyakrabban merül fel a közgazdászok körében is, kiváltképp a pénzügyi válság óta, a javasolt alternatívák azonban egyrészt kidolgozatlanok, nem teljesek, másrészt eddig nemigen sikerült konszenzusos megoldással előállnia a közgazdásztársadalomnak.
„Ha valakit megtanítunk írógéppel írni, az nem azt jelenti, hogy elkezd majd szövegeket írni”
Absztrakt
Napjainkban egyre világosabbá válik, hogy a neoliberális gazdaságfilozófia felülvizsgálatára van szükségünk ahhoz, hogy megbirkózzunk a 21. század kihívásaival. A 20. század második felét uraló elméleti keret mára nem képes megoldásokkal szolgálni egy olyan korszakban, amelyet a gazdaságok és a gazdasági szereplők olyan szoros összekapcsoltsága jellemez, ami elavulttá teszi az osztályharcok, illetve nemzetek közti gazdasági konfliktusok narratíváját. A neoliberalizmus elleni felszólalás, az alapvető gazdaságfilozófiánk újragondolására való igény egyre gyakrabban merül fel a közgazdászok körében is, kiváltképp a pénzügyi válság óta, a javasolt alternatívák azonban egyrészt kidolgozatlanok, nem teljesek, másrészt eddig nemigen sikerült konszenzusos megoldással előállnia a közgazdásztársadalomnak.
Új növekedési modellre van szükség!
Dénes Jázmin Izméne
egyetemi hallgató, Esterházy Károly Katolikus Egyetem
Absztrakt
A Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács közös konferenciájára került sor 2022. október 11-én. A konferencián több előadásra sor került, a nyitó előadást Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, az MKT örökös tiszteletbeli elnöke tartotta. Ezt követően került sor Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója, az MKT Versenyképességi Szakosztályának elnöke, az országos elnökség tagja, Pulay Gyula Zoltán, az Állami Számvevőszék vezető közgazdásza, Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző- és Kutatóközpontjának egyetemi docense, Isépy Tamás, a Magyar Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője és Takács Olga, a cég makrogazdasági elemzője, Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke, Halmai Péter akadémikus, egyetemi tanár, Belyó Pál, az ECO-VISTA Kft. ügyvezető igazgatója, Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója és Csath Magdolna egyetemi tanár, kutatóprofesszor, az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja, a Nemzeti Versenyképességi Tanács korábbi tagja előadására. A következőkben Csath Magdolna előadását ismertetjük.
A brexit forgatókönyvei és hatása
dr. Somogyi Enikő
PhD hallgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Absztrakt
Elsőként az Európai Unió történetében az Egyesült Királyságban élő polgárok az integráció elhagyásáról döntöttek 2016. június 26-án. Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból a köznyelvben „brexit”-ként terjedt el. A brexit két angol szó, a British ('brit') + exit ('távozás') összevonásából származik. Hidegzuhanyként érte a közvéleményt a hír, mivel a brit tagság megszűnése hatással volt és lesz a többi tagállam és az Európai Unió helyzetére. 2020. január 31-én megtörtént a kilépés, ami sok változást hozott és hoz a mai napig.
Az energiaipari tranzíció akadályai
Füredi Anita
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
A támogatási keretrendszer kialakításának kihívásai az alacsony és közepes jövedelmű országok vonatkozásában energetikai területen
Sarthak Sharma: Energy Transition Hurdles – Framing Development Assistance for LMICs in the Energy Domain Eredetileg megjelent: Center for Strategic & International Studies 2022
Az előrejelző gépek valóban megjósolják a Mesterséges Intelligenciával kapcsolatos jövőnket?
Páva Klaudia
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Laurence Kotlikoff, a Bostoni Egyetem közgazdászprofesszora, a New York Times bestseller-írója, cikkében összefoglaló áttekintést nyújt, Ajay Agrawal, Joshua Gans és Avi Goldfarb, 2018-ban kiadott Prediction Machines: The Simple Economics of Artificial Intelligence című könyvében foglaltakról. Kotlikoff AGG (Agrawal, Gans és Goldfarb) néven utal a világ három vezető mesterséges intelligencia (továbbiakban MI) szakértőjére. Ők mindhárman a Torontói Egyetem Rotman School of Business professzorai, akik közösen készítettek egy a Big-Think stratégiára épülő üzleti könyvet, napjaink klímaváltozást követő második legfélelmetesebb gazdasági kérdéséről, az MI forradalomról.
A neoliberalizmus után
Páva Klaudia
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Rana Foroohar rovatvezető és társszerkesztő Financial Times-nál. Emellett a CNN gazdasági elemzője is. A könyve a „Makers and Takers: The Rise of Finance and the Fall of American Business” (Crown), amely arról szól, hogy a tőkepiacok miért nem támogatják többé az üzletet, bekerült a Financial Times McKinsey Év Könyve díjának 2016-os listájára.
„Élen jár-e Európa a közintézményei minőségében? (A társadalmi kohézió és konvergencia előmozdításának problémájához)”
Szabó Dorottya
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
„Azok az – ázsiai, afrikai és latin-amerikai – országok, amelyek eddig szépen profitáltak a fellendülésből, lassan elkezdhetnek azon gondolkodni, mi is lesz velük ezután. A tehetős Nyugat legtöbb országában a lassuló növekedés persze már rég nem számít újdonságnak, mégis nagyon aggasztó, mert egyre jobban megbontja a korábbi társadalmi szerződést. Úgy tűnik, visszatérnek a Dickens korabeli nehéz idők, amikor a vagyonosok szembekerülnek az egyre elszigeteltebb nincstelenekkel.” – olvasható Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo közös, 2019-ben megjelent könyvének első oldalain (Banerjee & Duflo, 2021, pp. 13., saját kiemelés). A szerzőpáros a „korábbi társadalmi szerződés” alatt minden bizonnyal John Rawls, tágabb értelemben pedig a neokonzervatívok szerződéselméletét érti, miszerint a társadalmi, illetve vagyoni kiemelkedés mindaddig legitimált, míg abból a társadalom legrosszabb helyzetben lévő, legrosszabb kilátásokkal rendelkező csoportja is profitál.