CIKKEK
4. évfolyam, 1. szám
Homloktér
Történelmi fordulópont? Az Egyesült Államok helyzete és útválasztása a globális rendszerben alapításának negyedévezredes évfordulója előtt (Részletek)
Simai Mihály
professzor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Simai Mihály nagy jelentőségű, összegző tanulmányt tett közzé KRTK Világgazdasági Intézetének honlapján. A tanulmány teljes egészében elérhető online, az alábbiakban részleteket közlünk belőle.
Az Egyesült Államok belső viszonyait, a 21. század harmadik évtizedében olyan történelmi jelentőségű változások jellemzik, amelyek sok területen jelentős hatással vannak társadalmának arculatára, erejének hagyományos tényezőire, emberi és anyagi és katonai erejére és ezek érvényesítésének képességeire. Ezek az ország jövőjét több irányban is befolyásolják. Annak következtében, hogy a kölcsönhatások az USA és a világ többi része között a múltbelinél lényegesen nagyobbak, jelentős hatással vannak a nemzetközi rendszerre és ebben játszott szerepére is. A 2024-es választások utáni viszonyok egyik döntő kérdése: milyen érdekviszonyok érvényesülnek majd új kormányzatának belpolitikájára, geopolitikájára és geoökonómiájára, relációs és strukturális hatalmának tényezőire, gazdasági, politikai és katonai döntéseire. A másik hos szú távlatra vonatkozó kérdés az, hogy: a nemzetközi rendszerben véget ért ugyan az amerikai évszázad korszaka, erodálódott az Egyesült Államok hegemóniája, és csökkentek különleges adottságaiból származó előnyei, de stratégiai döntései, hatalmi pozíciói, gazdasági ereje, tudományos és technikai felkészültsége és politikai befolyása, amelyekre globális szerepe épül, milyen következménnyel lesznek a világrend alakításában. A tanulmány egyik fő célja az Egyesült Államok nagy stratégiájának, vagyis annak az irányadó paradigmának megvilágítása a jelenlegi, globális hatalmi versenyként jellemzett szakaszban, amelynek központi területei maradnak az USA politikájában az ukrajnai háborúval kapcsolatban játszott szerepe, az USA és Oroszország, az USA és Kína konfliktusos viszonya. Mennyire változtathatja meg az új kormány azt az intel- lektuális és ideológiai architektúrát, amely politikáit, cselekedeteit és reakcióit irányítja a nem- zetközi színtéren?
„ A statisztikai sorok mellett a vállalkozások közvetlen tapasztalatait is bevonjuk a monitoringba”
Interjú Szabados Richárd államtitkárral
Absztrakt
Find the abstract in English here.
A magyar gazdaságpolitika egyik fontos célkitűzésévé vált 2024-ben a kkv-szektor megújítása, fejlesztése. Ennek érdekében új szakpolitikai programot is indított a kormányzat. Ennek elvi kereteiről, hátteréről kértünk interjút Szabados Richárdtól, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárától.
A tudásalapú gazdaság közszolgáltatása - hol tart Magyarország?
Horváth Anna
PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem
Absztrakt
Find the abstract in English here.
A cikk az OECD két, közszolgáltatásokkal foglalkozó tanulmányát foglalja össze. Az első globális kitekintést és javaslatokat ad a kormányzatoknak (Global Trends in Governemnt Innovation 2024 – Fostering Human-centered Public Sevices), a második Magyarországra koncentrál (Government at a Glance 2023: Hungary)
A közszolgáltatások a kormányzat fő kommunikációs csatornája az állampolgárokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel, melyeken keresztül ezek a szereplők gyakorolhatják jogaikat, teljesíthetik kötelezettségeiket. A közszolgáltatások jelentős hatással vannak az emberek életére, és kulcsfontosságúak az egyéni jogok védelme szempontjából. Minőségük hatással lehet például arra, hogy a polgárok milyen hatékonyan férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, mennyire hatékonyan működnek a vállalkozások, és végső soron befolyásolja egy társadalom milyenségét is. Az elérhető, megbízható és hatékony közszolgáltatások biztosítása létfontosságú az emberek szükségleteinek kielégítéséhez, valamint a társadalmi jólét és fejlődés elősegítéséhez.
A Notre Dame megnyitására
Szabó Dorottya
közgazdász
Absztrakt
Find the abstract in English here.
December 7, 2024. Duzzogva vágtázok a Szajna partján, miután szembesülök azzal, hogy ma nem lehet átszelni a Cité-t, így aztán meg kell kerülnöm azt, a Pont Notre Dame helyett a Pont des Artes-ot igénybe véve, hogy átjussak a túlpartra. „De biztos urak, nekem csak egy könyvet kéne beszereznem a Szajna túloldaláról, esküszöm, rá se nézek majd a maguk Asszonyára”, mondanám a rendőröknek, akik sorfalat állnak, de aligha tudnám meghatni őket. Baktatok hát tovább a kerülőutamon, mérgesen rájuk, a világra, és magamra, mert mégiscsak amatőr hiba elfelejteni, hogy ma van az újjáépített Notre Dame dicső megnyitása.
Skizofrénia a magyar iparpolitikában
Helena Drdlová
PhD hallgató, Helsinki Egyetem
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Az elmúlt években a magyar állam növekvő szerepvállalása a gazdasági ügyekben felkeltette a kutatók, újságírók és döntéshozók figyelmét. Az új irány szokatlan a posztszocialista térségben, ahol a laissez-faire gondolkodás dominál. Közelebbről megvizsgálva azonban világossá válik, hogy a kormányzati beavatkozások nem kezelik a magyar fejlődési dilemma középpontjában álló problémát: a duális gazdasági szakadékot, amelyet a hazai tulajdonban lévő erős innovatív ágazatok hiánya okoz. A magyar helyzet azt mutatja, hogy demokratikus felügyelet nélkül az iparpolitika hajlamosabb a haveri kapitalizmus támogatására, mint az endogén és fenntartható növekedés biztosítására.
Schizophrenia in Hungarian industrial policy
Helena Drdlová
PhD hallgató, Helsinki Egyetem
Abstract
A magyar nyelvű absztrakt itt olvasható.
In recent years, growing involvement of the Hungarian state in economic matters has caught the attention of researchers, journalists and policy-makers. The new direction is unusual in the post-socialist region dominated by laissez-faire thinking. However, under closer scrutiny, it become clear that the interventions do not tackle the issue at heart of the Hungarian developmental dilemma: the dual economy gap, caused by the absence of a strong innovative sectors in domestic ownership. The Hungarian case demonstrates that without democratic oversight, industrial policy is more prone to support crony capitalism than to deliver endogenous and sustainable growth.
Érzékenyíteni kell a mérnököket a technológiai változások társadalmi hatásaira
Interjú dr. Nemeslaki Andrással, egyetemi tanárral, a BME rektorhelyettesével
Absztrakt
Find the abstract in English here.
A Köz-gazdaság által dr. Nemeslaki András egyetemi tanárral, a BME rektorhelyettesével készített interjút egy olyan sorozat bevezetőjének szánjuk, ami a mérnökök üzleti és a közgazdászok technológiai tudásával foglalkozik. Az EU versenyképességi jelentései is világossá tették, hogy a gazdasági fejlődés tekintetében létfontosságú a két szakma közötti erőteljesebb párbeszéd, egymás teljesítményének ismerete, alkalmazása. Az új műszaki eredmények elterjesztéséhez korszerű üzleti modellekre van szükség és az üzleti modellek csak akkor lehetnek sikeresek, ha a műszaki innovációt támogatják. E cél elérésében az egyetemi szférának fontos szerepe van, ebbe szeretnénk bekapcsolódni.
„Nyitottnak kell lenni arra, hogy a fölhalmozódott tudást hajlandóak legyünk más területen is hasznosítani”
Interjú dr. Kovács Lóránt főiskolai tanárral, a Neumann János Egyetem GAMF (eredeti nevén Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola) dékánjával
Absztrakt
Find the abstract in English here.
A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút készített dr Kovács Lóránttal a GAMF Műszaki és Informatikai Kar dékánjával, az intézmény elkötelezettségéről, nyitottságáról a gyakorlatorientált műszaki-informatikai szakemberek képzésében, tudásátadásában. E mellett az öt évtizedes múltra visszatekintő műszaki képzésről , együttműködésről a gazdaság szereplőivel.
Tanulmányok és esszék
A gazdasági fejlődés új narratívái
Kovács Antal Ferenc
egyetemi adjunktus, Neumann János Egyetem
Absztrakt
Find the abstract in English here.
OECD. (2020). Beyond Growth: Towards a New Economic approach, New Approaches to Economic Challenges. OECD Publishing, Paris. és Dasgupta, P., & Levin, S. (2023). Economic factors underlying biodiversity loss. Philosophical Transactions of the Royal Society B, 378(1881), 20220197.
A nyugati filozófia ókorba nyúló hagyománya a fejlődés célját az emberi boldogságban, jóllétben és szabadságban keresi (Frey & Stutzer, 2010; Parry & Thorsrud, 2021; Sen, 2003). Az elmúlt évtizedekben a tudományos és közgondolkodást a fejlődés fenntarthatósága foglalkoztatja, amelynek a Brundtland Jelentésben (Brundtland, 1988) megfogalmazott definíciója vált széleskörben elfogadottá:
„A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”
A neoklasszikus haszonelvűségre épülő elméleti közgazdaságtan a brundtlandi megfogalmazást a javak generációk közötti megosztásaként ragadja meg, bevezetve és a Rawls-i szemléletre épülő igazságos megtakarítás (just saving) elvét (Arrow, 1973), valamint a generációkon átívelő jóllét (intergenerational wellbeing) koncepcióját (Arrow et al.., 2010). A fejlődés ilyen értelmezése tehát egyfajta holisztikus világszemlélet és sokkal több, mint egy szűken értelmezett makroökonómiai koncepció, amit a közgazdasági gyakorlat a GDP-ben mért növekedéssel azonosít.
Az OECD mintegy 40 oldalas tanulmánya (OECD, 2020) az OECD országokra fókuszál, alapvetése pedig az, hogy a globális pénzügyi válságot követően nyilvánvalóvá vált a hagyományos közgazdasági szemléletnek és gyakorlatnak a tarthatatlansága. Ennek okát abban látja, hogy a társadalmi problémák és a környezeti kihívások kezelésének kudarca az uralkodó közgazdasági narratívára vezethető vissza, ami megbukott, mert az elmúlt időszakban folyamatosan lassul mind a termelékenység, mind az egy főre jutó jövedelem növekedése.
Kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana a 21. század első negyedében
Lits László Áron
egyetemi hallgató, ELTE TTK
Lits Levente
közgazdász
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Napjainkban az Európai Unió és az európai baloldal átalakulása, újra-meghatározása egyet jelent a kulturális mozgalmak megerősödésével. Ezért dolgozatunkban Nancy Fraser Kannibál kapitalizmus című könyvének elméleti sarokkövei mentén bemutatjuk a tudás és a politikai tudás közgazdaságtani fogalmi rendszerének a szerző által kiemelt történeti sajátosságait. A dolgozat a szerző által elgondolt szocializmus fogalom-meghatározását követve kimutatja, hogy a gazdaságpolitika számára releváns ellentmondás-komplexum hogyan segíti elő a geo- és technológiapolitikai átmenetet, hogyan vált a kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana gazdaságpolitikai tényezővé, illetve, hogy a közgazdász szakma számára milyen alternatív „megküzdési módok” állnak rendelkezésre. Bizton vonatkoztatunk: „Legyen” a kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana.
Tallózó
What is the value of biodiversity? Yasuní National Park ITT (Ecuador)
Valentina Espinosa Mogrovejo
egyetemi hallgató, Neumann János Egyetem
Abstract
A magyar nyelvű absztrakt itt olvasható.
The Yasuni National Park, one of the most biodiverse regions on the planet, lies at the heart of Ecuador’s environmental and economic debate. Located in the Ecuadorian Amazon, the Ishpingo, Tambococha, and Tiputini (ITT) block contains significant oil reserves, presenting an economic opportunity for the country. However, its exploitation poses serious risks to biodiversity, uncontacted indigenous communities, and the global climate commitments that Ecuador has embraced. This essay analyzes the economic and environmental impacts of exploiting the Yasuni ITT.
Argentína gazdasági helyzete
Clara Fernandez Saralegui
újságíró, Berlin
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Latin-Amerikában az informális foglalkoztatás meghatározó tényezője a régiót sújtó éhínségválságnak.
Az informális foglalkoztatás kártékony. Legjellemzőbb esete, amikor a dolgozó teljes egészében vagy részben zsebbe kapja a munkáért járó bért. Ezt a foglalkoztatási módot a munkavállalók nem szabad akaratukból választják, számukra kártékony. Az informális foglalkoztatás során a dolgozók nem érvényesíthetik a munkavállalói jogaikat, nem biztosít tisztes béreket, alacsony termelékenységet eredményez, nem nyújt semmiféle szociális védelmet, aránytalanul sújtja az un. sérülékeny csoportokat (fiatalok, öregek, nők, bevándorlók, megváltozott munkaképességű személyek stb.).
Egy olyan környezetben, ahol az emberek hosszú sorokban állva igyekeznek élelemhez jutni, hiányzik a szociális biztonság és a stabilitás. A világjárvány különösen sokat ártott a foglalkoztatáspolitikának súlyosbította a szegények helyzetét.
The Cost of Maritime Corruption: A Nigerian Case Study
Berenice Olawale
egyetemi hallgató, Neumann János Egyetem
Abstract
A magyar nyelvű absztrakt itt olvasható.
Online Availability: Democracy that Delivers #402 – ACGC (Anti-Corruption Government Center.) https://www.cipe.org/podcast/series/democracy-that-delivers/
This podcast was sponsored by ACGC at CIPE which is a platform that talks about corruption in its many forms.
The host of the podcast was Katya Lysova who is the program director for business integrity and anticorruption in Europe and Eurasia division at CIPE. She had with her two special guest speakers who joined her on the podcast.
Az oktatási válság Venezuelában
Clara Fernandez Saralegui
újságíró, Berlin
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Bauman (2005) szerint az oktatás a modernitás folyamatában összekapcsolja a stabilitást a társadalmi és gazdasági struktúrák között, fenntartja az összhangot a szakképzett munkaerő és a gazdasági növekedés között. Ez az oktatási modell, amely a műszaki és minőségi képzésre összpontosított, biztosította a szakképzett munkaerő foglalkoztatását a legfontosabb termelő ágazatokban. Venezuela jelenlegi helyzetében azonban ez a struktúra ös szeomlott az országot sújtó mély gazdasági és társadalmi válság miatt.
Váltás a társadalmi irányításról a társadalmi kormányzás felé
Mátyás-Péter Tamás
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Tósoki Samu
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Find the abstract in English here.
A digitális Kína felé
Kína vitathatatlanul Kelet-Ázsia reorganizálódásának kulcstényezője. Nagyhatalmi politikáját, illetve az átalakuló világrendben betöltött szerepét támaszul megelőzi egy nagyon erőteljes regionális külpolitikai elem: meghatározó tényező a térség átsruktúrálódásában, az utóbbi két évtizedben döntő jelentőséggel bírt a kooperációs struktúrák globális mozaikjának alakításában. Az inter- és a transzregionalista külpolitika Kína számára sosem látott hálozatosodást hozott el a régióban gazdasági és politikai tekintetben (illetve természetesen az egész világon, gondolhatunk itt Kína afrikai vagy akár kelet-közép-európai befolyásának erőteljes növekedésére).
A volt argentin elnökkel szembeni korrupciós vádak
Clara Fernandez Saralegui
újságíró, Berlin
Absztrakt
Find the abstract in English here.
A volt argentin elnök, Cristina Fernández de Kirchner elleni bírósági ügy jelenleg bírói döntésre vár. Az első fokon a Vialidad-ügyben kiszabott hatéves börtönbüntetéssel kapcsolatban. Az ügy lényegét az a vád képezi, amely szerint a déli Santa Cruz tartomány nemzeti közmunkáinak 80%-át a Lázaro Báez építőipari vállalat kapta 2003 és 2015 között.