CIKKEK
2. évfolyam, 5. szám
„Egy olyan hatalmas gazdaságot, mint amilyen Oroszországé, aligha lehet szankciókkal megroppantani.”
Interjú Sz. Bíró Zoltán Oroszország szakértővel az orosz gazdaság fejlődési lehetőségeiről
Absztrakt
A Világpolitikai és közgazdaságtan interjút készített Sz. Bíró Zoltánnal Oroszország közép és hosszú távú gazdasági fejlődési lehetőségeiről. Az interjú apropóját az adta, hogy ebben az évben jelent meg Sz. Bíró Zoltán Putyin háborúja című kötete (https://gondolatkiado.hu/webshop/PROGRESS-konyvek/putyin-haboruja/) a Gondolat Kiadó gondozásában, amiben a háború okait és előzményeit mutatta be. Az interjúban Oroszország gazdasági jövőjéről kérdeztük.
Az orosz eszme bukása
Ábrahám Anna
egyetemi hallgató, Neumann János Egyetem
Absztrakt
Andrei Kolesnikov: The End of The Russian Idea: What Will Take to Break Putunism’s Grip. (2023. augusztus 22). c. cikk összefoglalója
A Nyugat-Balkán üzleti környezete: kihívások és lehetőségek
Interjú John Kay-jel
Absztrakt
John Kay, aki a CIPE Nyugat-Balkánon és EU tagállamokban működő projektjeinek egyik programvezetője, a vele készített interjúban a nyugat-balkáni üzleti dinamikákról, kihívásokról és lehetőségekről beszélt.
Compliance és vállalatetika
Szabó Dorottya
közgazdász
Absztrakt
Az ember morális öntudatra ébredése az evolúciós keretrendszerben gondolkodva közel sem magától értetődő mozzanat. Az elmúlt évek tudományos eredményei teret adtak annak az elméletnek, miszerint a moralitás két nagy lépcsőben vált az emberi faj- és létfenntartás alapvető feltételévé. Az első lépcső körülbelül 400,000 évvel ezelőttre tehető, amikor is a heidelbergi embernek egy globális lehűlési és kiszáradási korszak nyomása alatt egyre szűkülő erőforrásokért kellett megküzdenie más fajokkal. Az egyik megoldási alternatíva a dögevés volt, aztán a heidelbergi ember felismerte, hogy a közös cél érdekében alkalmazott összefogás, valamint a zsákmány igazságos megosztása az egyén érdeke is. Michael Tomasello szerint ez lehetett az a fordulópont, amelytől kezdve az emberi csoportok azokat az egyéneket vonták be az együttműködésbe, akik kognitív szempontból elég fejlettek voltak a társadalmi és erkölcsi együttműködésre, ahelyett, hogy a fizikai adottságok és dominancia alapján csoportosultak volna (Tomasello, 2018). A második lépcsőben a populáció növekedésével nagyobb emberi közösségekből – melyeket bizonyos közös kultúra továbbra is összefogott – saját belső munkamegosztást kialakító alcsoportok váltak ki, miközben egyre jellemzőbbé váltak a versengő közösségek közti konfliktusok, így a betolakodókkal szembeni belső összetartás jelentősége tovább fokozódott.
Utazás Oblomovszkában (Compliance, iparpolitika, fejlődésgazdaságtan)
Lits Levente
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
A posztcovid időszak gazdasági, geopolitikai, környezeti és úgy a világ egészét értve a válságok koraként jellemezhető. Új iparpolitikai fordulat vette kezdetét, mely meghatározza a compliance 2008 után megindult, majd napjainkra újonnan megalakult tendenciáját. Ezzel párhuzamosan esztétikai fejtegetések kíséretében kitérünk arra is, hogy a napjainkat uraló ember-környezet-társadalom-technológia-kultúra sokelemű kapcsolatai hogyan alakítják ki a Lukácsból is következő, de ma már leginkább érvényét vesztett késői neoliberális esztétikai, politikai gazdaságtani gondolkodásmódot, melyet részben tanulmányunkban meghaladni kívánunk.
A shareholder szemlélettől a stakeholder szemléletig
Prauder Péter
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Szabó Dorottya
közgazdász
Absztrakt
Műhelybeszélgetés a kkv-k compliance tudatossága témakörében
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az amerikai Center for International Private Enterprise (CIPE) támogatásával indított egy programot a magyar kis- és középvállalkozások compliance tudatosságának felmérése céljából. Ezen program keretein belül megrendezésre kerülő regionális továbbképzéseket megelőző műhelybeszélgetésre a Budapesti Corvinus Egyetemen került sor, 2023. szeptember 1-jén.
A hadsereg és a háború az amerikai intézményi gazdaságtan szemszögéből
Csontos Tamás
PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Thorstein Veblen és John R. Commons az I. világháborúról
Az orosz-ukrán háború jelentősen felértékelte a hadsereg és a hadiipar szerepét a gazdaságban. A sajtóban szinte mindennap látjuk a híreket arról, ahogy az egyes országok fegyverkezésbe kezdenek, vagy ahogy megjelenik a biztonságpolitikai szempontok érvényesítése a sokszor polgárinak hitt területeken. Ez a történeti változás szükségképpen befolyásolja a politikai gazdaságtani gondolkodást, amelynek így újra foglalkoznia kell azzal, hogy mi lehet a hadsereg és a hadiipar szerepe egy prosperáló, igazságos és szabad társadalom létrehozásában. Ebben a gondolkodási folyamatban viszont nem elégséges a kortárs szakirodalomra támaszkodni. Ahogy minden történeti fordulóponton, úgy most is érdemes elővenni a klasszikusokat, hogy megvizsgáljuk, mit tudnak üzenni a mának. A folyamatos egzegézis ugyanis szakmánk része.
Hadiipar és fenntarthatóság
Szabó Dorottya
közgazdász
Absztrakt
A 21. század önmagukban is komplex problémái sok esetben egymásba fonódva állítanak kihívásokat elénk. Egyre tisztábban látszik, hogy a klímaváltozás valós egzisztenciális fenyegetést jelent a társadalmaink és általában a civilizációnk számára. A klímaváltozás hatására többek között szűkülnek az erőforrásaink, ami az erősebben sújtott területekről a biztonságosabb régiókba való migrációhoz vezet, a különböző betegségek és járványok kitörésének valószínűsége nő, miközben az egyre gyakrabban jelentkező extrém időjárási események további fenyegetést jelentenek az emberi életre nézve. Mindezek komoly biztonsági kockázatokként lebegnek társadalmaink felett, így az állampolgárok védelmének biztosítása egyre hangsúlyosabb és égetőbb kihívás mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten egyaránt. Habár mindannyiunk érdeke, hogy alapvetően proaktív megoldásokat keresve csökkentsük a fenti fenyegetések valószínűségét, valamint hatását – ezt a célt szolgálja általában a zöld átállás agendája, az erőforrás-gazdálkodás racionalizálása, az egészségügy fejlesztése, vagy az infrastruktúra ellenállóképességének növelése –, számítanunk kell különböző válsághelyzetek megvalósulására, melyek során a fegyveres erők szerepe felértékelődik.
Startup Buda-Pest Ötletverseny 2023 – Beszámoló
Nagy Konrád Ákos
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinnus Egyetem
Tanyi Gábor Bálint
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinnus Egyetem
Absztrakt
A tavalyi sikerek nyomán idén is megrendezésre került a Startup Buda-Pest Ötletverseny egyetemistáknak, amelyen a Budapesttel kapcsolatos üzleti ötletek elindulhattak a megvalósítás útján.
„A Tisztítsuk meg az Országot Projekt eredményei és jövője” című rendezvény összefoglalója
Ábrahám Anna
egyetemi hallgató, Neumann János Egyetem
Absztrakt
A hazánkban található illegális hulladékokkal vette fel a harcot a Tisztítsuk Meg az Országot Projekt (röviden: TMOP), mely számos településen és annak környékén segítette a hulladékgazdálkodást pályázati kiírás formájában. Mondhatni az első kör végéhez érve, a Településfejlesztési Szövetség és partnerei, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Neumann János Egyetem Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Központja által 2023. szeptember 19-én került megrendezésre a projekt eddigi elért eredményeiről és az új kiírás várható kereteiről szóló rendezvény. A rendezvényen egyaránt megjelentek az önkormányzati szektor és a hulladékgazdálkodási ágazat képviselői, valamint a Neumann János Egyetem újonnan indult Regionális és környezetgazdaságtan mesterszakjának hallgatói is. Kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy az érdeklődök és az érintettek első kézből tudjanak tájékozódni, visszajelzést adni és kérdéseiket is feltehették az illegális hulladéklerakók felszámolását célul kitűző programmal kapcsolatban.
Oktatásra alkalmas, de nem foglalkoztatható – Megéred a pénzed, kis barátom?
Tarnay László
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Filmtudományi
Absztrakt
Összefoglaló Inger Assarson: Bildbar – men inte anställningsbar című tanulmányáról (Bildning för alla! En pedagogisk utmaning (red: Thomas Barow & Daniel Östlund) Högskolan Kristianstad, 2012ISBN 978-91-979422-3-2
GRASFI 23: a fenntarthatósági pénzügyek konferenciájáról
Kovács Antal Ferenc
kutató, Neumann János Egyetem
Absztrakt
2023. augusztus 23-25. között az egyesült államokbeli Yale Egyetem rendezte meg a Fenntarthatósági Pénzügyek és Befeketések Globális Kutatói Szövetsége (Global Alliance for Sustainable Finance and Investment, GRASFI) éves konferenciáját. A konferencián mintegy 150 kutató és gyakorlati szakember vett részt a világ minden tájáról.
Platformmunkák a V4 országokban
Mihele András Mihály
közgazdász
Absztrakt
A platformmunka egy olyan munkavégzési modell, amely során a munkavállalók online felületeken, platformokon keresztül vállalnak feladatokat, projekteket vagy szolgáltatásokat más vállalatok vagy egyének számára. A platformmunka sokféle formát ölthet, általánosan az online szolgáltatásnyújtást, a fuvarmegosztást vagy az árucikkek online értékesítését értjük alatta. Bár nagyfokú szabadságot kínál, munkaügyi szempontból komoly kockázatokat rejthet magában, mert az ilyen formában foglalkoztatottak csak korlátozott hozzáférést élvezhetnek a szociális és munkaügyi ellátórendszerekhez, továbbá a legtöbb esetben azon kockázatok és költségek is a munkavállalókat terhelik, melyeket egyébként a munkáltatók viselnének. A platformmunkákkal kapcsolatban számos tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy a foglalkoztatottak sok esetben a munkanélküliséggel szembeni következő legjobb alternatívának tekintik, ezért leginkább átmeneti megoldásként gondolnak rá, amíg helyben nem találnak valamilyen offline végezhető munkát.