CIKKEK
3. évfolyam, 5. szám
Homloktér
„A külföldről beáramló termelési - technológiai, menedzseri tudásnak inspiráció helyett elkényelmesítő hatása lett”
Interjú Dr. Bélyácz Iván akadémikussal, a Pécsi Tudományegyetem Professor Emeritusával
Absztrakt
A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Dr. Bélyácz Iván akadémikustól a hazai vállalati szektor beruházási aktivitásával kapcsolatos kérdésekben. Az interjú apropóját az a tény adta, hogy a magyar gazdaság teljesítményében a vállalati szektor ellentmondásos képet mutat. Alacsony a termelékenység növekedése, miközben a tudásalapú gazdaság követelményei egyre sürgetőbben jelentkeznek. Az interjúban rákérdeztünk arra, hogyan kellene segíteni a vállalatok alkalmazkodását.
„Jelenleg a globális feladat az infláció csökkentése úgy, hogy ne romoljanak a növekedési lehetőségek.”
Interjú dr. Csáki György egyetemi tanárral
Absztrakt
Dr. Csáki György egyetemi tanár régóta foglalkozik a globális pénzügyi piacok működésével és a fejlődésgazdaságtannal. Az interjú apropóját Magyarország kínai hitelvétele adta, ennek kapcsán kérdeztük a szakértőt a nemzetközi pénzügyi folyamatokról, a COVID-válság idején jelentősen eladósodott országok pénzügyi kezeléséről és a nagy pénzügyi központok monetáris politikájáról., További kérdés, hogy számít-e az 1980-as évekhez hasonló pénzügyi válságra.
„Az adóverseny a települések között valójában alig tud érvényesülni Magyarországon (...)"
Interjú Szebeni Dáviddal, a Településfejlesztési Szövetség elnökével
Absztrakt
Az adópolitika kulcsszerepet játszik a térségfejlesztésben, mivel közvetlenül befolyásolja a helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit, a gazdasági növekedést és a lakosság életminőségét. A települések által választott adópolitikai eszközök a központi kormányzat által nyújtott keretek között mozogva érzékeny egyensúly mentén kell ösztönözniük a térség vállalkozói szellemiségét és gazdasági növekedését, miközben komoly forrást kell biztosítaniuk a helyi érdekű fejlesztések megvalósításához is. Ezen egyensúlykeresésről és az adópolitika helyi gazdaságfejlesztést élénkítő hatásairól beszélgettünk Szebeni Dáviddal, a Településfejlesztési Szövetség elnökével.
Tanulmányok
Viták a vállalkozóról és a profitról a 19. század fordulójának amerikai közgazdaságtanában
Csontos Tamás
PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Napjainkban világgazdasági átalakulás zajlik. A korszakváltás kezdőpontjának megtalálásához a COVID-nál is régebbre, a 2008-as nagy pénzügyi válságig érdemes visszatérni, hiszen onnan datálható a neoliberális gazdasági felfogással szembeni lassú ellenmozgás. Az átalakulásnak sok összetevője van, csakhogy néhány fontosabbat említsünk: intézményi tekintetben megindul a szabályozatlan pénzügyi rendszer reformja, elkezdődik az állam, mint gazdasági szervező erő visszatérése, felfutóban van az iparpolitika, geopolitikailag Kína felemelkedése átalakítja a nemzetközi intézményrendszert, az orosz-ukrán háború új fegyverkezési versenyt indukál, technológiai téren előre törnek a platform vállalatok, meg-
indul a mesterséges intelligencia forradalom kibontakozása.
A diktatúrák és a humán fejlesztés
Polónyi István
egyetemi tanár, Wesley János Főiskola
Absztrakt
A tanulmány célja egy olyan elemzés bemutatása, amely az ország kormányzásának autokratizmusa és a PISA eredmények, valamint a humán fejlettség (Human Development Index) közötti kapcsolatra világít rá. A korrelációs elemzés egyértelműen kimutatja, hogy – a PISA mérésben részt vevő országok halmazán vizsgálva – 2006 és 2022 között igen markáns korreláció található a jogállamiság (Role of Law) és a Human Development Index között, továbbá a jogállamiság és a PISA olvasás-szövegértés eredményei között is magas a korreláció. De számottevő korreláció van a demokrácia index (EIU Democracy Index) és a HDI, valamint a demokrácia index és a PISA eredmények között is. Ezt követően az elemzés kitér külön a magyar adatok vizsgálatára is. Magyarországra nézve azt állapítja meg a tanulmány, hogy a demokráciamutatók romlása együttmozog a PISA reading és a HDI mutató szerinti országrangsorban elért helyezés növekedésével (azaz a helyezések romlásával). Az elemzés kitér az oktatási és egészségügyi ráfordításoknak a két eredményességi mutatóval való kapcsolatára is, rámutatva, hogy ezek együttjárása ugyan releváns, azonban lényegesen alacsonyabb értékű, mint a demokrácia mutatókéval való kapcsolat. Az írás azzal a megállapítással zárul, hogy a hazai autokratikus kormányzásnak súlyos hatása van az emberi erőforrásaink fejlődésére.
A megfizetett tudás
Szabó Dorottya
közgazdász
Absztrakt
A vállalatok sikerességében alapvető szerepe van a munkavállalóknak, akik a tudásuk és képességeik által nagyban meghatározzák a vállalat hatékonyságát és eredményességét egyaránt. Különösen igaz ez a tudásalapú gazdaság korában, amikor a készségek és képességek egyre fontosabb erőforrásokká válnak. Napjainkra a tudás és szakértelem megfizetése alapvető versenytényezővé vált, kiváltképp a kis- és középvállalkozások esetében, melyek számára ugyanakkor nagyobb kihívást is jelent versenyképes béreket biztosítani a munkavállalóik számára.
Hogyan kezelik a kkv-k az egyre nagyobb mennyiségben elérhető adatmennyiséget?
Nagy Konrád Ákos
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Szabó Csege
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
A digitalizáció felmérésére a KKV-k álláshirdetéseit vizsgáltuk meg. Az ezekben megjelenő digitalizációs elemeket térképeztük fel, valamint ezek gyakoriságát. A profession.hu oldalon szereplő álláshirdetéseket gyűjtöttük ki automatikusan az Octoparse webscraping programmal. Az álláshirdetések szövege mellé a pozíció megnevezését, a cég nevét, az általánosabb munkaterületet, a munkavégzés helyét és az egyéb juttatásokat foglaltuk táblázatba. Így 4109 hirdetést tudtunk vizsgálni 2102 különböző budapesti vállalkozástól.
Recenzió
Ázsia évszázada?
Recenzió Jong Wha Lee "Ez lenne Ázsia évszázada?" című tanulmánykötetéről
Pesuth Tamás
egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
A 21. században Ázsia országainak egyre növekvő szerepe van a világban. Ez az egyre dominánsabb szerep elsősorban gazdasági, de politikai és katonai téren is tetten érhető. Jong Wha Lee, a Koreai Egyetem közgazdász professzora a tanulmánykötetében Ázsia legfontosabb gazdasági és társadalmi folyamatait elemzi, és olyan gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek hozzásegíthetik az ázsiai országokat ahhoz, hogy a 21. század nyertesei tudjanak lenni. Jong Wha Lee egy olyan új növekedési modell irányába történő elmozdulást tart szükségesnek, amely felöleli a pénzügyi stabilitást, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, a jövedelmi egyenlőséget és a környezeti fenntarthatóságot.
Auditórium
A KKV-k sikertényezői
Nagy Konrád Ákos
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
A kis- és középvállalkozások tényezőit feltáró előadás a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület együttműködésével készült. 450 vállalkozást elemeztek a kutatás során, melynek célja az volt, hogy olyan tényezőket azonosítsanak, melyek megkülönböztetik a kiemelkedő szervezeteket. Az előadásban 8 ilyen attribútum szerepelt:
1. Vezetői akarat, attitűd
2. Szervezettség stratégiai szemlélet
3. Gazdasági, pénzügyi szaktudás
4. Megfizetett tudás
5. Tudásmegosztás
6. Export
7. Innováció
8. Digitalizáció
Négy kategóriában határoztak meg mutatókat: jövedelmezőség, szolvencia, likviditás, adósságszolgálat. Mind a négy kategóriában teljesítmény szerint három harmadra osztották a vállalkozásokat, és a legjobbakat aszerint választották ki, hány kategóriában kerültek a legjobbak közé.
Tallózó
Paul E. Brockway, Steve Sorrell, Gregor Semieniuk, Matthew Kuperus Heun, Victor Court: Az energiahatékonyság és annak gazdaságra visszaható következményei – Tanulmányok áttekintése és a következtetések levonása
Füredi Anita
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Számos globális energiaszcenárió jelentős változást prognosztizál az energiafogyasztás és a bruttó hazai termék (GDP) közötti kapcsolat tekintetében. Ezen energiaszcenáriók alapján az energiafelhasználás csökkenésével párhuzamosan a GDP további növekedése várható, vagyis a GDP növekedés és az energiafogyasztási növekedés historikusan szoros összekapcsolódása elkezd lazulni és szétválni az energiahatékony megoldások elterjedése és alkalmazása révén. A jelenlegi globális trendek azonban éppen ennek az ellenkezőjét tanúsítják, ugyanis ezen trendek alapján a GDP növekedéssel párhuzamosan az energiafogyasztási mennyiség is nő. A kutatás célja, hogy az energiahatékonyság és a GDP kapcsolatának mozgatórugóit feltárja és rávilágítson arra, hogy mi az oka annak, hogy empirikusan nem valósult meg az energiahatékony megoldások bevetése ellenére sem a GDP és az energiafogyasztási növekedés közötti kapcsolódás lazulása, a növekedési trendvonalak szétválása.
Why trust scientists?
Szabó Dorottya
közgazdász
Abstract
Wonder implies the desire to learn. Aristotle
A number of surveys, conducted in the aftermath of COVID19, have found that levels of trust in scientists are moderately high worldwide, although there are significant differences between countries. As the largest global survey reveals, scientists are perceived to have a high level of expertise, moderate integrity and benevolent intentions. Although with a different research focus, the 2024 edition of the Edelman Trust Barometer also found that trust in scientists is high relative to government leaders or CEOs, making them expected to lead the implementation of innovations.
Macron a megújuló energiák fejlesztése terén Latin-Amerikára koncentrál
Clara Fernandez Saralegui
újságíró, Berlin
Absztrakt
Az év elején Emmanuel Macron francia elnök látogatást tett Lula da Silva brazil elnöknél, ami 2017 óta az első francia elnöki utazás Dél-Amerikába. Jair Bolsonaro kormányzása alatt több nézeteltérés is volt a francia brazil kapcsolatokban, de most a stratégiai együttműködés lehetőségét keresik a felek.
Az AI még nem képes az emberi ellenőrzés nélküli döntéshozatalra
Süle Ákos
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Forrás: AI Isn’t Ready to Make Unsupervised Decisions, Joe McKendrick, Andy Thurai (2022), Harvard Business Review
Fogyasztók helyett állampolgárokként kell tekintenünk a társadalom tagjaira
Szabó Dorottya
közgazdász
Absztrakt
A Project Syndicate portál nemrég közölt egy Mariana Mazzucato-val készült interjút [1], melyben arról faggatták a közgazdászt, hogy felülvizsgálhatónak tartja-e a 2020-ban Robert Skidelsky-vel közösen publikált véleményét [2], mely szerint a koronavírusjárvány okozta válsághelyzet bár megkövetelte a közkiadások jelentős mértékű megnövelését, megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy az államok újradefiniálják gazdaságszervezői szerepüket, nem mondható el, hogy bármilyen újszerű fiskális politikai gondolkodás teret kapott volna ebben az időszakban, mivel a költekezések „strukturálatlanok” voltak. A kérdést elsősorban az Egyesült Államok fiskális politikai programcsomagjai (CHIPS and Sience Act, Inflation Reduction Act) ihlették, melyek Mazzucato szerint is komoly lehetőséget teremtenek az amerikai kormány számára arra, hogy a közkiadások célzott irányításával egy igazságos zöld transzformáció felé „terelje” a gazdaságot.
A Citgo eladása nagy veszteség Venezuelának
Clara Fernandez Saralegui
újságíró, Berlin
Venezuela küzdelme a CITGO Petroleum Corporation tulajdonjogáért küszöbön áll.
Az informatikai szakemberek erkölcsi felelőssége
Interjú dr. Göcs László egyetemi adjunktussal
Dr. Göcs Lászlóval, a Neumann János Egyetem oktatójával és elismert informatikai igazságügyi szakértővel beszélgettünk a kiberbiztonság aktuális kihívásairól, a technológiai fejlődés hatásairól, valamint a magyar vállalatok kiberbiztonsági tudatosságáról.