Homloktér
„A V4-eknek meg kell haladniuk az elmúlt évtizedeket jellemző „bedolgozói” modellt.”
Interjú dr. Inotai Andrással, a Világgazdasági Intézet korábbi igazgatójával, a College of Europe (1993-2016) volt tanárával
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Az Európai Unió jelentős kihívásokkal néz szembe, aminek egy része biztonságpolitikai, egy része kereskedelempolitikai. Eközben elindult a következő hét éves költségvetési ciklus tervezése, amiben a fókusz az Európai Unió versenyképességének javítása, és ennek rendelik alá a költségvetés egészét. Hogyan fogja ez befolyásolni az EU működését, mi várható, és hogyan fog ez hatni a V4 országokra? Ezekről kérdeztük dr. Inotai András kutatóprofesszort.
A magyar gazdaság erősen ipar- és nagyvállalat orientált, ami nehezíti a rugalmas alkalmazkodást
Interjú Dr. Csath Magdolna egyetemi magántanárral
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Interjút készítettünk Dr. Csath Magdolna egyetemi magántanárral, az MKIK Kutatási Hálózatának egyik szakértőjével a magyar gazdaság versenyképességéről és az ebből fakadó gazdaságpolitikai feladatokról. A beszélgetés hangsúlyos megállapításai:
A GDP növekedés, ha rossz gazdasági szerkezetben történik, hosszabb távon árt a versenyképességnek.
A versenyképesség javításhoz támogató társadalmi-politikai környezet, például erős bizalmi szint, tiszta versenyfeltételek, kiszámítható gazdasági szabályozás, alacsony korrupciós szint és hatékonyan működő állami intézményrendszer is szükséges. Ezeken a területeken érünk el azonban rendre gyenge pozíciókat a nemzetközi elemzésekben.
Magyarországnak vannak történelmileg kialakult gyenge és erős pontjai. Az erős pontok között szerepelt sokáig például a mezőgazdasági-élelmiszeripari vertikum, de a gyógyszeripar és az infokommunikáció is. Magyarországon az utóbbi időben gyengültek ezek a korábbi erősségek, és nem épülnek ki új erős pontok.
A kamarák a cégek közötti kapcsolatok kiépítésének ösztönzésével, támogatásával, az innovációs ökoszisztémák, a nyitott innovációs rendszerek kialakításában való kezdeményező szerepvállalásával segíthetik a fejlődést.
Az egyetemek szerepéről a tudás alapú gazdaságban
Hőgye Adél
közgazdász
Trautmann László
egyetemi docens, Neumann János Egyetem
Vida Cecília
közgazdász
Absztrakt
Find the abstract in English here.
A tanulmány célja az egyetemek előtt álló globális és hazai kihívások elemzése, hozzájárulás megoldásukhoz. Az első részben az egyetemek működésének szemléleti, elméleti alapjaival foglalkozik különös tekintettel az autonómia értelmezésére. A második részben empirikus elemzést tartalmaz a külföldi tulajdonú hazai vállalatok hatására vonatkozóan a magyar felsőoktatásra. A harmadik részben az egyetemek innovációs tevékenységét elemzi az egyetemek által megjelentetett hírek alapján.
Jelentés a 11. magyar-amerikai közgazdasági kerekasztal konferenciáról
Ritter Tibor hagyatékából
Find the abstract in English here.
1987. október 29.-november 2. között az amerikai Bloomington-ban került sor a 11. magyaramerikai közgazdasági kerekasztal konferenciára. A konferencián a magyar küldöttséget Simai Mihály akadémikus, az amerikai delegációt Edward Hewett a Brookings Institution főmunkatársa vezette. A kerekasztal konferenciáról szóló jelentésből részleteket közlünk.
Fókuszban a termelékenység
„A gazdasági döntéshozatalban a hosszú távú trendeket is szem előtt kell tartani”
Interjú Hüttl Antóniával, a Kopint-Tárki tudományos tanácsadójával, a KSH korábbi elnökhelyettesével
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Hüttl Antónia elmúlt években fontos tanulmányokat készített a magyar gazdasági teljesítmény méréséről, annak korrekciójáról. A tanulmányok egyrészt rámutattak arra, hogy 1950-ben túlbecsülték a növekedést, másrészt 1990-ben túlbecsülték a GDP csökkenését. Mindezek nem csak történeti jelentőséggel bírnak, iránymutatók lehetnek a mostani gazdaságpolitikai döntéshozatal számára is.
Az egyetemi tanulmányait 1964 és 1969 között végezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol közgazdász diplomát szerzett tervmatematika szakon. Ezt követően ugyanitt, 1973-ban doktori fokozatot szerzett. Tudományos pályáját később a történettudomány területén is elmélyítette: 2000 és 2002 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatott PhD tanulmányokat történelemtudományi szakon.
Szakmai karrierje 1969-ben indult az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében, ahol 1986-ig tudományos kutatóként dolgozott. Ezt követően az Országos Tervhivatal Informatikai és Módszertani Intézetében töltött be osztályvezetői pozíciót 1990-ig. 1990 és 1996 között a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője volt, majd 1997 és 1998 között a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadójaként tevékenykedett. 1998-tól 1999-ig a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesi tisztségét látta el.
2000 és 2007 között a KOPINT-DATORG Rt. tudományos tanácsadójaként dolgozott, majd 2007-től a Kopint-Tárki Zrt.-nél folytatta munkáját, kezdetben tudományos főmunkatársként, később tudományos tanácsadóként. 2013 és 2018 februárja között a Statisztikai Szemle főszerkesztője volt.
A kamaráknak segíteniük kell a benchmarkok kialakítását
Interjút Erik Aallal, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatójával
Find the abstract in English here.
Az interjúban Erik Aal, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója a stratégiai gondolkodás és tevékenység szerepét elemzi a vállalkozások életében. Az interjú összességében a stratégiai gondolkodás gyakorlatias oldalát emeli ki, amely a vállalatok mindennapi döntéseiben és hosszú távú sikerességében egyaránt meghatározó.
„…ahhoz, hogy a Földre vigyázzunk, a Föld körüli pályákra is vigyáznunk kell.”
Interjú Keszthelyi Dáviddal
Find the abstract in English here.
Keszthelyi Dávid repüléstechnikai és űrhajózási mérnökként végzett a southamptoni egyetemen, jelenleg az Astroscale nevű cégnél dolgozik, amely önvezető űrhajók fejlesztésén dolgozik.
Magyarország innovációs teljesítménye európai összehasonlításban
Szabó Dorottya
közgazdász
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Az Európai Bizottság publikálta az Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard, EIS) 2025-ös kiadását. Az EIS már egy negyed évtizede szolgálja azt a célt, hogy az EU-s tagállamok (valamint szomszéd államok és globális versenytársak) innovációs teljesítményének összehasonlítására alkalmas alapot nyújtson egy kompozit indikátor formájában. Ennek a kompozit indikátornak a kiszámolása 32 mutatón alapul, amit a Bizottság 12 dimenzióba, illetve 4 fő kategóriába rendez (1. ábra). Az innovációról való rendszerszemléletű gondolkodásnak megfelelően ebben a mérési keretrendszerben nem egyszerűen az innovációs outputokat mérik [1], hanem az alapvető keretfeltételeket és befektetéseket is bevonják mint input-mutatókat, valamint a szigorúan vett innovációs teljesítményen túl olyan output-mutatókat is, melyek az innovációs tevékenység szélesebb körű eredményeit hivatottak megragadni, mint például egyes foglalkoztatási és export-mutatók.
Magyarország Legjobb Vállalatai – Vármegyei Körkép a TOP100 Kiadványok alapján
Szabó Csege
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Find the abstract in English here.
A magyarországi vállalatok területi és szerkezeti sajátosságainak feltárása értékes bepillantást enged a hazai gazdaság regionális különbségeibe, valamint a vállalati teljesítmény mögött meghúzódó tényezőkbe. Az alábbi elemzés a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával (PBKIK) együttműködésben jött létre, és a területi kamarák Top 100 vállalati listáin szereplő vállalatok adatbázisa alapján mutatjuk be a hazai gazdaság vármegyék közötti különbségeit.
Élelmiszeripari panelbeszélgetés összefoglalója
Rosanics Robin Péter
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Find the abstract in English here.
2025. augusztus 15-én, pénteken az MKIK Kutatási Hálózatának keretében lezajlott online panelbeszélgetés, ami az európai élelmiszeripar következő tíz–tizenöt évének lehetséges forgatókönyveit kívánta feltérképezni. A beszélgetésen dr. Dőry Tibor a SZIE egyetemi docense, Dr. Jámbor Attila, a BCE intézetigazgatója, egyetemi tanár, Dr. Kiss Attila, a SZIE kutatóprofesszora, és Dr. Lakner Zoltán Károly, a MATE tanszékvezető egyetemi tanára vett részt. A résztvevők egymást kiegészítve, olykor más hangsúlyokat alkalmazva, de sok tekintetben konszenzusra jutva rajzolták meg ezeket a lehetséges pályákat.
Vállalkozások és önkormányzatok szerepvállalása a helyi gazdaságfejlesztésben
Horváth Anna
PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem
Absztrakt
Find the abstract in English here.
A helyi gazdaságfejlesztés egyik központi eleme az önkormányzatok aktív szerepvállalása a vállalkozások környezetének javításában, amely többek között olyan feltételek megteremtését jelenti, amelyek elősegítik a cégek fennmaradását és fejlődését. Ilyen például az adminisztratív terhek csökkentése, a gyors és átlátható ügyintézés, vagy a helyi infrastruktúra fejlesztése. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások könnyebben boldoguljanak és hozzájáruljanak a helyi gazdaság és társadalom fejlődéséhez.
Tanulmányok
Átmenet az elbizonytalanodásból az okság láncára fűződő rendbe
李白兰
közgazdász
Absztrakt
Find the abstract in English here.
A felkorbácsolt naiv érzelmesség, a voluntarizmus, a nárcizmus, a hierarchizáltság, a merkantilizmus, valamint a meglepetés és megtévesztés erejének alkalmazása feléledni látszanak napjainkban, amelyet megrökönyödéssel és értetlenséggel fogadnak sokan azok közül, akik ezt az elmúlt évtizedeket jellemző szabályalapú, mellérendelő és fegyelmezett gondolatiság ellenpontjaiként érzékelik. Különös megrázkódtatás ez az Egyesült Államokban, amely a felvilágosodás korát megelőző történelmi emlékeket nem őriz. Európa számára azonban nagyon is ismerős jelenség ez, a barokk kor sajátjai.
A barokk megítélése igencsak vitatott. Annak ellenére, hogy kulturális öröksége több száz évnyi technikai fejlődés dacára is, máig hatóan lenyűgöző hatással bír, és a tudományos forradalom magjai is barokk talajban csíráztak ki, a domináns olvasat a barokkban az eltúlzás, a torzulás és az elnyomás motívumait hangsúlyozza. Jelen írás arra vállalkozik, hogy bemutassa, milyen szerepe és jelentősége van a barokkos elemeknek az általános fejlődési folyamatban.
Recenzió
Andrés Solimano: Nagy gazdasági visszaesések a hosszú huszadik században
Wengner Loretta Antonia
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Andrés Solimano Nagy gazdasági visszaesések a hosszú huszadik században című könyve 2020-ban jelent meg, mely részletesen elemzi a pénzügyi és gazdasági válságok, pangások, recessziók sokaságát a 20. század elejétől napjainkig, közben rávilágítva arra, hogy mi áll bizonyos krízisek hátterében. Tisztázza az alapvető közgazdaságtani fogalmakat, továbbá földrajzi és történelmi áttekintést nyújt, így könnyebben érthetőek bizonyos politikai változások. Solimano, a könyv szerzője híres közgazdász, aki dolgozott a Világbanknál és az ENSZ-nél is, alapítója és elnöke a Centro Internacional de Globalización y Desarollo (CIGLOB – Globalizáció és Fejlődés Nemzetközi Központ) nevű tudományos szervezetnek. Kutatásait legfőképpen globális gazdasági egyenlőtlenségek, fejlődés és válságok területén folytatja.
Katrine Marcal – Tényleg nincs ingyenebéd?
Zagyva Mátyás
egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Katrine Marcal egy svéd írónő, leghíresebb munkája a „Tényleg nincs ingyenebéd?” címet kapta magyarul, eredeti angol címe a „Who Cooked Adam Smith’s dinner?” azaz pontos fordításban: Ki főzte Adam Smith vacsoráját, ami talán jobban reflektál az írónő enyhén provokatív stílusára, amivel a könyvében találkozhatunk. Katrine Marcal diplomáját a Stockholmi közgazdasági egyetemen szerezte, újságíróként is tevékenykedik, írásai jelentek meg már a New York Timesban, az Economistban, vagy éppen a Guardianban. A szerzőt számos díjjal is jutalmazták már, elnyerte többek között az ICAEW (Institute of Chartered Accountants in England and Wales) díjat is. Új ötleteivel Katrine Marcal alapjaiban változtatná meg a ma ismert gazdasági modelleket, nem fél kritizálni a mai világunk gazdaságát és sok kérdéssel keresi a választ arra, hogy a közgazdaságtan hajnalán milyen hibás megállapításokat tettek az akkor híres közgazdászok. Sokszor foglalkozik feminista ügyekkel. A könyve arra fókuszál, hogy a homo economicus eszméje mennyire pontatlan és hogyan vezet ahhoz, hogy a gazdasági elméletek zöme kirekeszti a nőket és nem veszi számításba őket.
Tallózó
A lelki egészség jelentős kihívásokkal néz szembe Latin-Amerikában
Clara Fernandez Saralegui
újságíró
Absztrakt
Find the abstract in English here.
A betegségek kezelésének többféle intézményi formája létezik, amelyek ellentétes logika szerint működnek egymás mellett, ezek az egészség, mint jog, illetve az egészség, mint áru. Ebből a szempontból a mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést nagymértékben meghatározza az egyes személyek osztályhelyzete. Ez a megoldás mély egyenlőtlenségeket eredményez a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.
Ausztrália útja Latin-Amerika felé
Clara Fernandez Saralegui
újságíró
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Ausztrália és Latin-Amerika közötti kapcsolatok erősítése nem csupán repülőjáratok vagy távolságok kérdése, hanem stratégiai elképzelések kérdése is.
Az Ausztrália és Latin-Amerika közötti kétoldalú kereskedelem tartós növekedést mutat, de még mindig hatalmas potenciállal rendelkezik. Az ausztrál közvetlen külföldi befektetések Latin-Amerikában meghaladták a 6,3 milliárd ausztrál dollárt. A befektetések olyan kulcsfontosságú ágazatokat érintettek, mint az ipari termelés, 2,7 milliárd ausztrál dollár értékben, a mezőgazdaság, 1,5 milliárd ausztrál dollárral, a szolgáltatások 1,1 milliárd ausztrál dollár értékkel és az energia és az ásványi anyagok 668 millió ausztrál dollárral.
Ez nem csak egy deviza. A dollár szerepe Argentínában
Clara Fernandez Saralegui
újságíró
Absztrakt
Find the abstract in English here.
Nehéz olyan argentin állampolgárt találni, aki ne lenne tisztában a dollár napi árfolyamának emelkedésével. Ez a különös figyelem szélesebb okokra vezethető vissza.
Vissza a szakmai anyagokhoz